Hétvégén szabadok voltunk, de én a kiképzés alatt egyszer sem mentem ki, inkább pihentem és sportoltam az ezredben. A három magyar barátom persze meg sem állt Marseille-ig, ahol nagyrészt végigitták a hétvégét. Az ivás mellett néha jutott másra is idő: rátaláltak a városban a „Trianon” nevű cukrászdára, be is mentek őket számon kérni a névválasztás miatt. A vendégek kimenekültek, a pultos lányok meg nem győztek bocsánatot kérni tőlük, mondták, hogy nem tudták, a magyaroknak mit jelent ez a név. Végül nem verték szét a helyet.
A provokatív cukrászda. Címe: 32 Rue Sainte, 13001 Marseille
Nálunk is volt látványosság a hétvégén, két caporal felöntött a garatra, majd razziáztak egyet az épületünkben: egy oroszt már az épület előtt elvertek, mert papucsban ment ki, a kínai meg a caporalok mosógépén mosott, neki kidobták a ruháit az ablakon, és nem sokon múlt, hogy ő nem repült utánuk.
Végül elvertek egy franciát is. Annak nem tudom, hogy mi volt a bűne, de sokszor az is elég volt, hogy francia. Rájuk már Castelben megorroltunk, sok közülük tette az agyát, mert ők értettek mindent. A caporaljaink meg mind külföldiek voltak, néhány éve ők is végigszenvedték Castelt, és ugyanígy éreztek a franciák iránt. Most végre tettekre tudták váltani az érzéseiket, szívtak is rendesen a franciák, és hallgatták, hogy „ez nem a francia, hanem az IDEGENlégió, akinek ez nem tetszik, takarodjon át a slaborokhoz!”. (Slabor: a nem légiós francia katonák gúnyneve).
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs
