Hegyi kiképzésünk után egy héttel már kezdődött is a következő, az emelt szintű műszaki-harci kiképzés (CTE04). Ez az itteni alapkiképzés folytatása, a témakörök is hasonlóak voltak, mint a CP04-en, csak többet és részletesebben tanultunk. Meg még ehhez jöttek Afganisztán miatt a házi készítésű pokolgépek, a házkutatások és a hadifoglyok kezelése. Az utóbbihoz kapcsolódó vallatási technikákat a sergent egy kínain mutatta be, nem lehetett valami jó napja.
Rádió beállítása közben
Szívatás viszont itt a CP04-gyel ellentétben szinte egyáltalán nem volt, ez annak is volt köszönhető, hogy nem voltak köztünk caporalok. Így a napos caporal teendőit is mi láttuk el, minden nap másvalaki volt rá kijelölve. Az első két hét nyugodtan telt, reggelente sport volt, utána estig tanulás, végül meg revízió.
Az egyetlen emlékezetes dolog is hétvégén történt, amikor a hetes sergent felfedezte, hogy valaki a WC-kagyló mellé székelt, század-sorakozót hívott össze, és egy órán keresztül sikáltuk a klotyót. Nem jöttünk rá, ki volt a tettes, pedig ha elkapjuk, megetettük volna vele. Valószínűleg egy mongol volt, náluk népszokás ez, ha berúgnak (ez nekik két doboz sör után már sikerül).
Csoportkép teljes fegyverzetben
A legextrémebb ilyen jellegű történetet viszont egy franciáról hallottam, az egyik reguláris apjáról, aki szintén a regulárisoknál szolgált. Újoncként, szinte a századánál töltött első estéjén nagyon berúgott, majd hirtelen rájött a hasmenés, berohant az első sötét szobába, és ott végezte el a dolgát. Amikor végzett, bejött a századparancsnok a szobába, és felkapcsolta a villanyt. Akkor látta, hogy nemcsak hogy a parancsnok irodájában könnyített magán, hanem szabályosan rá egy összehajtogatott francia zászlóra. Négy hónap fogdával kezdte a katonai karrierjét.
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs
