A következő hetek szolgálattal, szabadsággal, majd Camerone-ra való felkészüléssel teltek. A Chef, aki Valloire-ban a síoktatónk volt, ekkor ment el 15 év szolgálattal nyugdíjba. Egy igazi légióssal lettünk kevesebben.
Előtte azért még megcsinálta az utolsó balhéját. Ő volt az egyik hétvégén az őrség parancsnoka, és egy nagyszájú francia is be volt alá osztva. Ezzel már az őrség első perceiben összeszólalkozott, majd fegyelmezésként eltörte az orrát. A francia tovább pofázott, erre kiállította 14 órán keresztül őrködni vigyázzállásban. Ezt rendszeresen ellenőrizte, és ha nem állt vigyázban, már ütötte is. A gyerek az őrség elteltével rohant haza, bement a kórházba látleletet felvetetni, de olyan állapotban volt, hogy csak két nap múlva engedték ki onnan. Civilben feljelentést tett, majd az anyjával jött vissza a laktanyába, az meg már a bejáratnál elkezdte felelősségre vonni a katonai rendőröket, hogy merték bántani az ő kicsi fiát. Azok megmondták neki, hogy ez itt a Légió, nem egy papnevelde, és elhajtották mind a kettőt. Végül a feljelentésből nem lett semmi, a gyerek meg két hét múlva dezertált. Belátta, hogy így jár a legjobban.
Szakaszunkban is zajlott az élet, az elefántcsontpartinak olyan szaga volt, hogy a horvát sergent nem bírt vele egy légtérben megmaradni, azonnal el is zavarta tusolni. A délutáni sorakozón ezt le is ellenőrizte: kihívta őt az alakulótér közepére, és az egész század előtt megszaglászta. Utána mehetett egész délután a WC-t sikálni, mert ő még attól sem lesz büdösebb. A sergent külön ragaszkodott hozzá, hogy védőszemüveget is vegyen fel, arra az esetre, ha merülnie kéne takarítás közben. A feketének elég is volt ennyi megalázás, a szabadságról már nem jött vissza. Nem ejtettünk érte könnyeket.
Volt egy kínaink is, aki felmentettként került a szakaszhoz egy balesete miatt, és fél év után most járt volna le a felmentése. Erre ő elment az orvoshoz egy igazolást kérni, hogy neki továbbra is pihenésre van szüksége a legyengültség miatt. Ekkora pofátlansággal még az orvos sem találkozott, rögtön fel is hívta a századosunkat. A kínai aznap délelőtt rohamsisakban és hátizsákban, arcán álcafestékkel vasalt a folyosón, aztán mehetett karbantartani a WC-nket a fogkeféjével (az egyik caporal rögtön ezután fogat is akart vele mosatni, de ez sajnos elmaradt). Ez is megpróbálta kijátszani a rasszista kártyát, de ennek itt nincs nagy sikere, így végül ő kapott egy hét fogdát a „gyógykezelési szabályok megszegése” miatt.
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs