Az amerikai légibázisról helikopterekkel vittek át a franciák által megszállt tartományba, ahol a következő hat hónapunkat töltöttük. Méreteit tekintve a tartomány kicsi, de stratégiailag fontos, egyik oldalán a fővárossal, a másik oldalon nem sokkal arrébb a pakisztáni határral, ahonnan a tálibok az utánpótlást kapták.
Naplemente a FOB-ból
Egy előretolt hadműveleti bázison (FOB) voltunk elhelyezve, kis téglaépületekben aludtunk, volt áramunk, normális WC-nk és zuhanyzónk, jól felszerelt konditerem meg egy nagyon jó menza is, a szállásra nem lehetett panasz.
A falon az Idegenlégió jelvénye
A minket fogadó hadműveleti helyzetre annál inkább: a kis völgyeket már nem mi ellenőriztük, a tálibok rendszeresen lőtték a főutat, és már a bázisunkhoz néhány száz méterre is elmerészkedtek.
Az első napokban még kézifegyverekkel is lőtték a FOB-ot, de erről gyorsan leszoktattuk őket. Utána visszaáltak a 107 mm-es kínai rakéták (Chicom) indítására, de ezzel csak kiröhögtették magukat, mert sokszor még magát a bázist sem voltak képesek eltalálni, meg egy rakás esetben fel sem robbant a rakéta (made in China).
VAB a FOB-ban, hegyek a háttérben
A második napunkon már indultunk az első bevetésünkre, a főút műszaki felderítését kellett végeznünk (ellenőrizni, hogy van-e rajta pokolgép), aztán biztosítani egy afgán tábornok érkezését. A tálibok szokásuk szerint megtámadták a csapatot, mi a főút mellett védőállást felvéve vártuk őket, de azoknak volt annyi eszük, hogy nem a Légiót támadták, hanem az afgán kormányhadsereget (ANA). A vége néhány ANA-s sebesült lett, meg egy slabor hadnagy is kapott egy golyót a vállába.
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs