Visszaérkezésem után volt egy másfél napos gyakorlatunk a közeli kisvárosban, 25 kilométer éjszakai menetelés után városi harcoltunk és ellenőrzőpontokat építettünk ki, majd a nap végén bemutatót tartottunk a felszereléseinkből a civileknek.

A volt századom ekkor érkezett meg Afganisztánba, és egy hét után már el is szenvedte az első veszteséget. Az egyik sergent-chef, aki kiképzőm volt a CTE04-en, RPG-től súlyosan megsebesült az arcán, egy vajdasági szerb srácot (aki magyarul is beszélt valamennyire) pedig agyonlőttek. Este már égtek a gyertyák a százada üres épülete előtt, és valaki szerbül felírta a kőre, hogy „Isten veled, testvér!”

Szerb sajtóértesülések szerint a szabadkai srác bunyevác horvát származású volt. A bunyevácok horvát népcsoport a Bácskában. A Trianon utáni Magyarországon elsősorban Baja környékén, az ideiglenesen Szerbiához került Délvidéken főleg Szabadka, Zombor és Bács városokban és környékükön élnek jelentősebb számban. Hagyományosan római katolikus vallásúak. Nyelvük és szokásaik alapján megállapítható, hogy Dalmáciából és Hercegovina vidékeiről települtek be a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeire. Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetik meg őket az ortodox szerbektől.  – a Szerk.

A spontán kegyeleti hely a mécsesekkel

Decemberben megkezdődött a szokásos karácsonyi jászolépítés. Az egyik angol srác ezt már nem várta meg, lelépett, és ha már nála volt, vitte magával a szakasza kasszáját is, ugyanis ő szedte a „tagdíjat”. Ez már a bajtársait is megviselte, fizethették be újra mind a négy hónapot.

A karácsonyi készülődésből szerencsére kimaradtam, ekkor tettem le a jogsit páncélautóra (PVP) az ezredben. Élveztem ezt a két hetet, a PVP-t könnyű vezetni, jól megy terepen és „véletlenül” úgy állt össze az autónk, hogy az oktató és mi hárman tanoncok is magyarok voltunk.

Magyar Dávid és horvát Góliát Castelben

A CP04-on megismert ukrán-zsidó is ott volt egy másik kocsiban, megint hozta a formáját. Már a második nap elégette a PVP fékjeit, mert egyszerre nyomta a féket és a gázpedált, majd másnap az éjszakai vezetést az árokban fejezte be, úgyhogy neki ott véget is ért a képzés.

A sportversenyekből is kimaradtam, kivéve a rögbiből, mert hiányzott egy ember, én meg akkor pont nem vezettem. Ekkor játszottam életemben harmadszor, de legalább méretre megfeleltem. A végén abszolút semleges eredményt értünk el, négy döntetlent kapott és szerzett gól nélkül. Azt mondták, nekem jól ment a játék, ezen én lepődtem meg a legjobban, mert nem is tudok rögbizni. Szerencsére a többiek se nagyon.

Következő rész: Itt

Ugrás a blog legelejére: Klikk ide

Balázs