Az 5. hét első felét egy lőtéren töltöttük, a második felét és a 6. hetet szintén a farmon. A lőtéren végre megcsináltam az első banánomat, amikor elszámoltam a céltáblákat, és a szomszédomét lyuggattam ki a sajátom helyett. Jutalomként majd két órát rohangáltam fel-alá a lőtéren.
Utána még lőttünk sokat Famasszal és pisztollyal, majd jöttek a lövészet tesztek, az enyém 85%-os lett. Lehetett volna jobb is, ha nem szúrom el a pisztollyal. Ezért marha dühös voltam, mert a gyakorlás alatt csak egyszer lőttem vele mellé, erre a teszten képes voltam 5-ből csak 3-szor találni.
A farmra visszaérve folytatódott a harcászat a leendő őrmesterekkel. Az evésre ekkor már nagyon szűk időkeretek voltak, és sokszor teljes felszerelésben és álcafestékkel az arcunkon kellett enni. Született néhány gasztronómiai különlegesség is: rájöttünk, hogy a rizseshús konzerv ehető vaníliaöntettel, és gyorsabban is lehet így enni, mert jobban csúszik. Büntetésként már nem csak a farönkkel rohangáltunk, hanem toltuk utána a P4 jeepet is, és vittük utána hordágyon a napos tizedest (ez mindig közülünk került ki).
A 6. héten megírtuk az elméleti teszteket és megvolt az akadálypálya végső tesztje. Ekkor már napi 2-3 óránál nem aludtunk többet, mindig volt valami esti program. Futottunk, jelentést írtunk, fegyvert pucoltunk, vagy tömegesen őrködtünk. Ennek köszönhetően napközben többen elaludtak, ezeknek megfogták a két lábát, és fejjel lefelé belelógatták őket egy vödör vízbe.
Az elmélettel most se volt gondom, nem úgy az egyik nagypofájú brazilnak, aki lebukott puskázással, és 6 hét után kirúgták a képzésről. A hétvégénk szabadon telt, mindenki kimehetett, ez volt az egyetlen ilyen a két hónap alatt.
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs
