A castelnaudary-i laktanyában az élet sokkal kényelmesebb és nyugodtabb lett a farmhoz képest. A szobánk fűtött volt, a szekrényünk zárható, a zuhany általában meleg, legtöbbször 22:30-kor már elmehettünk aludni, és főleg kaptunk eleget enni. Persze a 10 kiló fogyás után ezt nem éreztük elégnek, de viszonylag könnyen lehetett extra élelemhez jutni a feketepiacról.
Az első két hétben alig sportoltunk valamit, szinte csak úszni jártunk, ez a farm után meglepő volt. Helyette elméleti oktatás volt meg vasalás orrba-szájba. A díszegyenruháinkat kellett vasalni, a legnagyobb ellenségünk az ing volt: 15 élt kellett belevasalni, még a legjobbaknak is 2 óráig tartott. Legtöbbünknek, akinek itt volt a kezében életében először vasaló, ez maga volt a pokol. Ráadásul mindig lehetett az ingekben valami hibát találni. Akit nem szerettek a caporalok, annak megmondták, hogy olyan a vasalt inge, mint a felmosórongy, és ennek megfelelően használták: belemártották egy vödör vízbe, majd végigcsúsztatták a padlón. Az áldozat moshatta ki, majd kezdhetett vasalni elölről. Szerencsére velem ilyet nem műveltek.
Már a farm utolsó napján lecserélték a binomomat egy másik feketére, de ez a szakasz egyik legnagyobb hulladéka volt. Sportban a leggyengébbek között volt, az elméletet nem tudta, banánt banánra halmozott (banánnak hívják, ha elszúrunk valamit), de a szája sosem állt be. Szinte állandóan vitatkoztunk, de tettlegességig nem fajult a dolog. Nyelvtanulásnak legalább jó volt.
A másik binomom egy osztrák papírokkal érkező ukrán-zsidó volt, egy elkényeztetett gazdag gyerek, de vele legalább jól kijöttem. A szobáinkban hatan aludtunk légiósok egy caporallal. Én a szlovák szobájába kerültem. Elvileg a binomjaimmal egy szobába kellett volna lennem, de azokat szerencsére be sem engedte. Nem voltam túl boldog eleinte, de a caporal megváltozott a farmhoz képest: teljesen korrekt volt, és csak akkor vert el, ha rászolgáltunk. A tisztaság- és rendmániája megmaradt, olyan tiszta volt a szobánk, hogy akár a padlóról is ehettünk volna. Többször beszélgetett velem, ő volt az egyetlen, akitől megtudhattam az aktuális focimeccsek eredményeit. Mint kiderült, Dél-Szlovákiából jött, bírta a magyarokat, és néhány szót ő is beszélt magyarul.
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs