Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Idegenlégiós Blog

Egy magyar katona élményei a Francia Idegenlégióban, jelentkezéstől napjainkig. ********************************************************** A Vasihazafi végleg leállt technikai okok miatt, így itt indítottam újra a blogot. A régi oldalon nem tudok üzenni, ezért TŐLETEK KÉRNÉM, HOGY MONDJÁTOK EL MINÉL TÖBB ISMERŐSÖTÖKNEK AZ ÚJ OLDAL CÍMÉT, hogy valahogy a régi olvasóim idetaláljanak! Köszönöm!

Friss topikok

15. - Visszatérés Castelbe, binomcsere és a „banán”

2014.07.24. 14:17 Balazs_

A castelnaudary-i laktanyában az élet sokkal kényelmesebb és nyugodtabb lett a farmhoz képest. A szobánk fűtött volt, a szekrényünk zárható, a zuhany általában meleg, legtöbbször 22:30-kor már elmehettünk aludni, és főleg kaptunk eleget enni. Persze a 10 kiló fogyás után ezt nem éreztük elégnek, de viszonylag könnyen lehetett extra élelemhez jutni a feketepiacról.

Az első két hétben alig sportoltunk valamit, szinte csak úszni jártunk, ez a farm után meglepő volt. Helyette elméleti oktatás volt meg vasalás orrba-szájba. A díszegyenruháinkat kellett vasalni, a legnagyobb ellenségünk az ing volt: 15 élt kellett belevasalni, még a legjobbaknak is 2 óráig tartott. Legtöbbünknek, akinek itt volt a kezében életében először vasaló, ez maga volt a pokol. Ráadásul mindig lehetett az ingekben valami hibát találni. Akit nem szerettek a caporalok, annak megmondták, hogy olyan a vasalt inge, mint a felmosórongy, és ennek megfelelően használták: belemártották egy vödör vízbe, majd végigcsúsztatták a padlón. Az áldozat moshatta ki, majd kezdhetett vasalni elölről. Szerencsére velem ilyet nem műveltek.

Már a farm utolsó napján lecserélték a binomomat egy másik feketére, de ez a szakasz egyik legnagyobb hulladéka volt. Sportban a leggyengébbek között volt, az elméletet nem tudta, banánt banánra halmozott (banánnak hívják, ha elszúrunk valamit), de a szája sosem állt be. Szinte állandóan vitatkoztunk, de tettlegességig nem fajult a dolog. Nyelvtanulásnak legalább jó volt.

A másik binomom egy osztrák papírokkal érkező ukrán-zsidó volt, egy elkényeztetett gazdag gyerek, de vele legalább jól kijöttem. A szobáinkban hatan aludtunk légiósok egy caporallal. Én a szlovák szobájába kerültem. Elvileg a binomjaimmal egy szobába kellett volna lennem, de azokat szerencsére be sem engedte. Nem voltam túl boldog eleinte, de a caporal megváltozott a farmhoz képest: teljesen korrekt volt, és csak akkor vert el, ha rászolgáltunk. A tisztaság- és rendmániája megmaradt, olyan tiszta volt a szobánk, hogy akár a padlóról is ehettünk volna. Többször beszélgetett velem, ő volt az egyetlen, akitől megtudhattam az aktuális focimeccsek eredményeit. Mint kiderült, Dél-Szlovákiából jött, bírta a magyarokat, és néhány szót ő is beszélt magyarul.

Következő rész: Itt

Ugrás a blog legelejére: Klikk ide

Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://francia-idegenlegio.blog.hu/api/trackback/id/tr686540807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása