A kényelmes életünk a foci-EB kezdetéig tartott, ekkor laktanyát váltottunk, és felváltottuk a rendőröket néhány nagykövetség védelménél. Nem irigyeltük őket, nekik a nyitómeccs a kiemelt terrorkészültséget és a futballhuligánokat jelentette a tüntetések és sztrájkok mellé. A figyelem középpontjába Marseille került, ahol az oroszok három napon keresztül verték a sörhasú angolokat, de a helyi araboknak is kijutott a jóból. Az ezredünkből több orosz srác is kilátogatott a helyszínre a szabad hétvégéjét kihasználva.
Ezredünk egyik volt caporal-chefje ekkor vetett véget önkezével az életének. A felesége válni akart, ő meg nem várta meg a pert. Ő volt a legelső kiképzőm az ezrednél, ő hozott el minket az elején Aubagneból, majd Guyaneban is egy században voltunk két évet. Egy sportos és halál nyugodt ember volt, róla gondoltam volna legutoljára, hogy ilyet fog csinálni. A Guyanán minket váltó slaborokra is rájárt a rúd, az egyik katonájuk meghalt, miután rádőlt egy fa.
Ezekkel egy időben egy másik tragédia már az egész országot megrázta. Abban a városban, ahol két héttel korábban dupla létszámmal járőröztünk, egy arab az Iszlám Állam nevében leszúrta a rendőrfőnököt, majd annak feleségével is végzett, mielőtt őt is agyonlőtték. Ez szimpátiát ébresztett végre a lakosság részéről a rendőrök felé, amit aztán az is fokozott, hogy az egyik tüntetésükön a balosok egy gyerekkórház ablakait is bezúzták tiltakozás címen.
Nekem rajparancsnokként nem kellett túl sokat őrködnöm, főleg csak ellenőriztem, az adminisztrációt vezettem és a rajt irányítottam, így tudtam nézni az EB-t. Végre életemben először láthattam a magyar válogatottat egy világversenyen, és jól is teljesítettek a fiúk. Terrorcselekmény sem történt, a mi szolgálatunk meg abszolút eseménytelenül telt.
A századunkhoz most érkezett újoncokkal már nem voltam ilyen elégedett. Meglátszott az emberanyagon, hogy most sokkal több embert vesznek fel, sokaknál a fizikum, a fegyelem és a motiváció egyszerre hiányzott. Mi próbáltuk menteni a menthtőt, és beléjük verni mindazt, amit Castel elmulasztott. Az összes létező módszerrel. A mellénk beosztott, nem harci századból összeválogatott szakaszban még rosszabb volt a helyzet, ők sorban csinálták is a banánokat. A visszaúton az egyik kínaijukra 10 percet kellett várni a buszunknak, mert nem volt képes időben visszajönni az ebédszünetről. Majd vigyorogva, teljes nyugalomban felszállt a buszra. Fejbevágtam az ölemben lévő könyvvel, utána már nem mosolygott. Innentől végre logikus választ tudtam adni azokra a kérdésekre, miért használok még mindig könyveket az e-könyv olvasó helyett. Az olvasó darabokra tört volna a kínain, viszont a keményfedelesnek meg sem kottyant a dolog.
Büntetésben
Az EB után a kormány feloldotta a szükségállapotot, majd néhány órával később vezethette is be újra. Egy tunéziai arab bevándorló Nizzában belegázolt egy teherautóval a július 14-i tüzijátékot néző tömegbe, 84 halottat hagyva maga után. Az elnök bejelentette, hogy bosszúból csapást mérünk a terroristák hátországára, így a hadsereg fokozni fogja a tevékenységét Irakban és Szíriában. Még mindig nem képesek beismerni, hogy a terroristáinknak már rég nem Irakban és Szíriában van a hátországuk, hanem a párizsi, marseillei és brüsszeli gettókban.
(forrás: Mirror)
(forrás: Daily Mail)
(forrás: The Sun)
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs