Augusztust szabadságon töltöttük, szeptembert meg gyakorlatozással a laktanyában. Közben mégis szerződést hosszabbítottam másfél évre, így volt a leglogikusabb. Adminisztrációs okok miatt legkorábban 2018 szeptemberében mehetek felvételizni a rendőrséghez, és az addig hátralévő időt pont kitöltöttem a hosszabbítással. A hadsereg ekkor jelentette be Famas gépkarabélyunk lecserélését a német HK 416-ra. Évi 10000 darabot állítanak rendszerbe, úgyhogy ez engem nem fog érinteni. Szerettem a Famast és a törékeny tárakon kívül nem is volt vele problémám, de a világ legjobb gépkarabélyának rendszerbe állítása csak növelhet a harcértékünkön, én egyetértek vele.
HK 416 (forrás: www.wallpapershome.com)
Október elejétől december elejéig következett 2 hónap őrjáratozás a Riviérán, Cannes ás Antibes városokban. A misszió már-már egy vakációval ért fel: jó volt az idő, az őrjáratok nagy részét jeeppel tettük meg, Cannesban egy luxushotel személyzeti éttermében ettünk, és a városi uszodát is ingyen használhattuk. Ez a rész még a valódi Franciaország, a lakosság nagy része francia, szerettek is minket, sokszor odaszóltak nekünk, hogy „Köszönjük!” vagy „Éljen a hadsereg!”. A két városban még nagyon bűnözés sem volt, nemhogy terroristák, azon aggódtam leginkább, nehogy meghúzzam valamelyik Porschét a jeepemmel. Missziónk célja főleg az volt, hogy látszódjunk, így a gazdag orosz és angol turisták biztonságban érezhették magukat, és költhették tovább a pénzüket.
"Mélyszegénység" a kikötőben
Az antibesi erőd
A hősi halottak éjszakai díszben
A két hónap alatt csak két érdekesebb esemény történt. Egyszer pont előttünk szólalkozott össze egy motoros egy autóssal, a motoros ököllel kezdte ütni a nő szélvédőjét, de mikor kiugráltunk az autóból és kérdőre vontam, lenyugodott. A másik egy hétre rá történt. Megvertek egy arabot a pályaudvaron, erre ő hívta a többit, össze is gyűlt vagy tíz suhanc. Be akartak menni bosszút állni az épületbe, de ezt nem hagyta nekik a vasúti rendőrség. A bejáratnál felálltak öten velük szemben, és rádióztak a városi rendőröknek erősítésért. A városiaknak nem volt erre emberük, de mi a rádiónkon a rendőrségi frekvenciát is hallgattuk, így a pályaudvar felé módosítottam az irányt, 2 perc alatt ott voltunk. Kiszálltunk, előkaptuk a gázt, beálltunk a rendőrök mellé, így 8 a 10 ellenre módosult az arány. Ekkor az egyik rendőr rásózott egyet tonfával az egyik képébe ordító füstösre, egy másik rendőr egy másikra, erre az egész bátor bagázs sprintben elhúzta a csíkot. A civilek ezt tisztes távolból figyelték, majd megtapsolták a végeredményt.
Az arabok újra összegyűltek a tér másik végében és telefonálgatásba kezdtek, de ekkor megérkezett a rajom másik jeepje, akit rádión hívtam, és még jött néhány vasúti rendőr is. Az arabok jobbnak látták elsunnyogni a térről. A vasúti rendőrök megköszönték a jelenlétünket, a parancsnokuk elkérte a mobilszámomat. Azt mondta, legközelebb ilyen helyzetben azt hívja, mert hatékonyabb, mint a rendőrségnek rádiózgatni. De több ilyen helyzet a hátralévő egy hétben nem adódott, pedig mentünk volna szívesen.
Büntetés a tesztek utolsó helyezettjeinek: futás géppuskával és aknakereső ruhás emberrel
Következő rész: Itt
Ugrás a blog legelejére: Klikk ide
Balázs